Az Arlói-tó a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett, a hegy alatti bányajáratok miatt.
Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik, közúton mintegy 65 kilométerre Miskolctól. A 19. században és a 20. század elején a település keleti részén intenzíven bányászott barnakőszén fejtési eljárásaihoz tartozott a robbantásos frontfejtés, mely kisebb-nagyobb rezonanciákat okozott egyes területeken.
A Csahó-hegy geomorfológiai adottságai (vízzáró agyagréteg felett vízátengedő homok) és a kis földmozgások következményeként három ízben szakadt le a hegy nyugati feléről egy-egy jelentősebb földtömeg és zárta el a Szuhony patak völgyét.
A természetes völgyzárógát megakadályozta a közel 10 km hosszú völgy vízgyűjtő területéről a csapadék és forrásvizek lejutását és a völgy fenékén a szántók, legelők helyén képződött egy tó.
A folyamatosan emelkedő vízszint eláradással fenyegette a falut, így meg kellett oldani a szintszabályzást.
Többszöri kísérlet eredményeként jött létre a mai bukóaknás szabályzó, mely a helyi horgászok segítségével került kialakításra. A tó felülete stabilizálódott, a földkönyvi kimutatás szerint 8,1 hektáros. A környékbeliek hamar felfedezték a nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező völgyet és a keletkezett kis hegyvidéki tavat. Sorra épültek víkendházak a mellékvölgyekben és az akkoriban jól prosperáló Ózdi Kohászati Üzemek nyújtott támogatást a strand kiépítéséhez.
Jelenleg kemping és strandfürdő működik a területén. A tó nyújtotta lehetőségek közül a fürdés, horgászat, evezés biztosított. A tó körüli közművesített telkek rendelkeznek ivóvíz, gáz, kábeltévé, telefon bekötési lehetőségekkel. A területet az önkormányzat védetté nyilvánította.
csodalatosmagyarorszag.hu
Képek: szallas.hu, bojlistavak.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
